Az agyunk két féltekéje különböző feladatokért felel, és közben mégis együtt kell, hogy dolgozzon a legjobb fizikai és mentális állapotért. A baloldali agykéreg felel a test jobb oldali mozgásért, a jobboldali agykéreg felel a test bal oldali mozgásért.
Ahhoz, hogy a két kéz összedolgozzon ( pl dugóhúzásnál, rajzolásnál, ollóval vágásnál ), mindkét agyfél a funkciójának megfelelően kell, hogy működjön.
Azoknál a gyerekeknél, ahol nincs erősen donináns kézfunkció, azaz ugyanarra a mozdulatra a jobb , míg máskor a bal kezét használja, egy-egy finommotorikus mozgásnál erősebben kell küzdeni, ahelyett, hogy automatikus mozgást végezne a kéz. A gyermek minél inkább egy adott kezét használja egy adott feladat elvégzéséhez, annál inkább hatékonyabban végzi el a mozdulatsort. Így tud a mozgás automatává vállni, így felszabadítja az agynak bizonyos részeit a kognitív feladatokra.
Alapvetően ez azt jelenti, amikor egy gyermek könnyedén tudja kontrolálni az íróeszközt ugyanazzal a preferált kézzel, hatékonyabban tud írni, azaz nem a mozdulatsorra figyel, hanem a leírt szövegre fogja a figyelmét fordítani. Azaz nagyon fontos a kéz dominanciája!
És mi a feladata a „nem-domináns” kéznek?
A másik, nem-domináns kéznek is fontos szerep jut. Amikor ez a kéz egy koordinált mozgást végez, a domináns kéz által elvégzett munka hatékonyabb lesz. Gondoljunk az papír vágásra! Nem elég az ollót mozgatni, a másik kézzel a papírt is a megfelelő helyzetbe kell mozdítani.
Mikorra kell a gyermekél kialakulnia a domináns kéznek?
Szakértők azt mondják, hogy az iskolakezdésre már jó, ha a gyermek a domináns kezét használja íráshoz. Ha nem tudjuk, hogy jobbkezes vagy balkezes gyermekünk, figyeljük meg már cselekvéssor közben, hogy melyik kezét használja. Ilyen például a ragasztás, vágás vagy labdadobás.
Feladatok, melyek segítik kialakítani a domináns kezet:
- egyik pohárból a másikba történő vízöntés
- varrás speciális gyerekeknek való készlettel >>
- matrica ragasztás: egyik kezével leveszi a gyermek a matricát
- célba dobás